Hogyan működik a levegő-víz hőszivattyú? Érthetően, lépésről lépésre

Ismét magas a rezsiszámla, és sokan ismerik ezt az érzést: jön a tél, a fűtés egyre többe kerül, a gáz ára pedig nem lesz olcsóbb. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik a kiutat.

Talán te is észrevetted, hogy egyre több ház falán vagy kertjében ott egy halk doboz. Ez egy hőszivattyú, amely fűti a házat, melegíti a vizet, és mindezt jóval kevesebből, mint a régi gázkazán.

De vajon hogyan csinálja? Hogyan lesz a hideg levegőből meleg otthon? Elsőre talán furcsán hangzik, pedig a működése meglepően egyszerű. Ebben a cikkben lépésről lépésre elmagyarázzuk, méghozzá úgy, hogy ne kelljen hozzá mérnöknek lenned.

A nagy titok: a hőszivattyú nem éget semmit

A gázkazán gázt éget, és a lángból nyeri a hőt. Ez egy régi, jól ismert, de drága módszer.

A hőszivattyú egészen másképp dolgozik: nem éget semmit, csak átmozgatja a hőt. A kinti levegőből veszi el, és behozza a házba, mintha egy szivattyú lenne, amely nem vizet, hanem hőt pumpál.

És itt jön a meglepetés: a hideg levegőben is van hő, télen és fagypont alatt is. A levegő csak akkor lenne teljesen hő nélkül, ha a hőmérséklete elérné a mínusz 273 fokot, ami nálunk soha nem fordul elő. Mindig van tehát mit elvenni belőle.

A hőszivattyú pontosan ezt teszi: összegyűjti ezt a hőt, és bejuttatja a házba. Ehhez kell ugyan egy kevés áram, de a hő nagy része ingyen érkezik a levegőből. Ez az egész lényege.

A négy lépés, ami fűti a házad

A hőszivattyú belsejében egy zárt kör forog körbe-körbe, és egy különleges folyadék, az úgynevezett hűtőközeg kering benne. Ez a folyadék felveszi a hőt, majd leadja, aztán az egész kezdődik elölről. Nézzük meg, mi történik a négy lépésben.

1. lépés: a levegő hőt ad le. A gép kintről beszívja a levegőt, amiben egy ventilátor segít, a levegő pedig magával hozza a hőt.

2. lépés: a párologtató felveszi a hőt. A hűtőközeg ekkor még hideg és folyékony, hidegebb, mint a kinti levegő, ezért a levegő hője átáramlik bele. A hűtőközeg felmelegszik, méghozzá annyira, hogy gázzá válik, hasonlóan ahhoz, ahogy a vízből gőz lesz. Ezt nevezik párolgásnak.

3. lépés: a kompresszor összenyomja a gázt. Itt történik a lényeg. A kompresszor egy pumpa, amely összenyomja a gázt, és amikor egy gázt összenyomsz, az felforrósodik. Jó példa erre a biciklipumpa, amelynek az alja meleg lesz pumpálás után, csak itt ez sokkal erősebben zajlik. A gáz így már igazán forró lesz. Ehhez a lépéshez kell az áram, és ez az egyetlen rész, ami fogyaszt.

4. lépés: a kondenzátor leadja a hőt. A forró gáz most átadja a hőjét a fűtővíznek, ami felmelegszik, és továbbmegy a padlófűtésbe, a radiátorokba és a melegvíz-tartályba. A hűtőközeg közben lehűl, ismét folyékony lesz, és visszatér az első lépéshez, ahol a kör újraindul.

Ennyi az egész: ez a négy lépés ismétlődik újra és újra, amíg meleg lesz a házban.

Miért fogyaszt ilyen keveset? A COP titka

Most jön a legjobb rész, ami közvetlenül a pénztárcádat érinti.

A hőszivattyú azért fogyaszt keveset, mert a hő nagy részét nem ő állítja elő, csak átmozgatja: az áram pusztán a kompresszorhoz kell, a többit a levegő adja ingyen.

Erre van egy mérőszám, a COP, amely megmutatja, mennyi hőt kapsz egyetlen egység áramból.

Nézzünk egy példát: ha beteszel 1 egység áramot, egy jó hőszivattyú ebből nagyjából 4-5 egység hőt készít, vagyis a COP-ja 4 és 5 között van. Ez óriási szám, hiszen a hő többi része ingyen érkezett a levegőből. Összehasonlításként: a gázkazán 1 egység gázból kevesebb mint 1 egység hőt ad, mert mindig veszít egy keveset. A hőszivattyú ezzel szemben a sokszorosát adja vissza, és éppen ezért fogyaszt jóval kevesebbet.

Létezik egy másik szám is, a SCOP, amely majdnem ugyanezt méri, csak okosabban. Míg a COP egy pillanatnyi érték egy adott napon és hőmérsékleten, addig a SCOP az egész fűtési szezon, vagyis az ősztől tavaszig tartó időszak átlaga, így a hideg és az enyhe napokat egyaránt beleszámolja.

Vásárláskor ezért a SCOP a fontosabb szám. Egy jó levegő-víz hőszivattyú SCOP-ja 4 körül vagy afölött van, és minél magasabb, annál olcsóbb a fűtés, úgyhogy mindig ezt érdemes nézni a gép adatlapján.

Mi az az R290 propán, és miért jó?

Térjünk vissza a hűtőközegre, arra a folyadékra, amely körbejár a gépben, mert egyáltalán nem mindegy, mi van benne.

Régen sokféle gázt használtak, és közülük jó néhány erősen terheli a klímát: ha kiszivárog, melegíti a Földet. Az unió emiatt szigorít, és a régi gázok egy részét fokozatosan kivezeti.

Az Energy Save hőszivattyúiban R290, vagyis propán kering. Ez egy természetes gáz, ugyanaz, mint a kemping gázpalackban, csak sokkal tisztább formában. Három okból is jó választás.

Először: alig terheli a klímát. Erre is van egy mérőszám, a GWP, amely az üvegházhatást méri, és minél kisebb, annál jobb.

Ahogy az ábrán is látszik, néhány régi gáz GWP-je több ezer, az R290-é viszont mindössze 3, ami gyakorlatilag nulla. Ezért sem fenyegeti uniós kivezetés, és a gép hosszú évekig modern marad.

Másodszor: nagyon jól szállítja a hőt. A propán kiválóan veszi fel a hőt, ezért az R290-es gépek hatékonyak és magas a COP-juk, ami megint csak a számládon segít.

Harmadszor: forró vizet is tud. Egyes R290-es gépek a vizet akár 75 fokra is felmelegítik, ami különösen fontos a régi házaknál, ahol nincs padlófűtés, csak hagyományos radiátorok. Ezek ugyanis forró vizet kérnek, és sok régebbi hőszivattyú erre nem képes, az R290 viszont igen.

És mi a helyzet a biztonsággal?

A propán gyúlékony, ezt fontos őszintén kimondani, és sokan éppen emiatt aggódnak, ami érthető is. Két dolog miatt azonban nincs ok a félelemre.

Egyrészt nagyon kevés van belőle: egy lakossági gépben csak néhány száz gramm propán található, nem több. Másrészt, és ez a fontosabb, a propán a kültéri egységben, egy zárt körben kering, így nem jut be a házba, hanem kint marad a szabad levegőn, ahol nem tud bajt okozni.

Ráadásul a gépeket szigorúan tesztelik, a beépítést pedig szakember végzi. Egy jól telepített R290-es hőszivattyú biztonságos, amit Európa-szerte sok ezer otthon bizonyít nap mint nap.

Nyáron hűt is, nem csak fűt

Van még egy jó hír: a hőszivattyú nyáron is dolgozik.

Eddig a fűtésről beszéltünk, amikor a gép a levegőből hozza a hőt a házba. Nyáron viszont egyszerűen megfordítja a kört, és a hőt a házból viszi ki a levegőbe, így hűti a szobákat. Egyetlen gép tehát két feladatot lát el: télen fűt, nyáron hűt, ezért nem kell külön klímát vásárolnod.

És persze egész évben melegíti a vizet is, a zuhanyzáshoz és a mosogatáshoz, tavasztól télig. Egyetlen berendezés old meg mindent: fűtést, hűtést és meleg vizet. Ez leegyszerűsíti az otthonod, hiszen kevesebb gép, kevesebb karbantartás és kevesebb gond.

Mit jelent ez a rezsiszámládon?

Térjünk vissza a pénzhez, hiszen ez érdekel mindenkit a leginkább.

A gáz nem olcsó, és a villany sem, a hőszivattyúhoz azonban van egy külön kedvezmény, az úgynevezett H-tarifa. Ez egy kedvezőbb, kifejezetten hőszivattyúhoz járó áramdíj, amely a fűtési szezonban érvényes, így a gép által fogyasztott áram olcsóbb a megszokottnál.

Most pedig nézzük a számítást. A hőszivattyú 1 egység áramból nagyjából 4 egység hőt ad, vagyis a hő nagy része ingyen érkezik, az áramot pedig kedvezményesen kapod, és ez a kettő együtt sok pénzt takarít meg.

Pontos összeget szándékosan nem mondunk, mert az minden háznál más: függ a ház méretétől, a szigeteléstől és a korábbi fűtési módtól. A nagyságrend viszont egyértelmű: a legtöbb háznál a hőszivattyús fűtés érezhetően olcsóbb a gáznál, és sok család a régi gázszámla töredékét fizeti a fűtésért. A pontos számhoz fel kell mérni a házad, mert csak így mondható meg, neked mennyit hozna; ezt szakember végzi, a helyszínen.

Mire jó a régi házaknál?

Sokan azt hiszik, a hőszivattyú csak új házba való, pedig ez tévedés.

Igaz, hogy a padlófűtés a legjobb partnere, hiszen az enyhe, nagy felületű meleget szereti, a régi házak azonban szintén jól járnak vele. Ott jellemzően régi radiátorok vannak, amelyek forróbb vizet igényelnek, és itt segít az R290, amely, ahogy fentebb írtuk, akár 75 fokos vizet is ad. Ennyi a legtöbb régi radiátornak elég, így nem kell az egész fűtési rendszert kicserélni: a meglévő radiátorok maradhatnak, ami sok pénzt megtakarít a beépítésnél.

A jó szigetelés természetesen sokat segít, hiszen minél jobban bent tartja a ház a hőt, annál kevesebbet kell fűteni, de a hőszivattyú a gyengébben szigetelt háznál is jó választás lehet. Hogy pontosan mire számíthatsz, azt a felmérés mondja meg.

Foglaljuk össze

Tekintsük át röviden, mit tanultunk. A hőszivattyú nem éget semmit, csupán átmozgatja a hőt a levegőből a házba, méghozzá négy lépésben: a levegő leadja a hőt, a hűtőközeg felveszi, a kompresszor felforrósítja, a fűtővíz pedig megkapja.

A COP azt mutatja, mennyit ad vissza a gép, és egy jó darab 1 egység áramból 4-5 egység hőt készít; a SCOP ugyanez, csak az egész szezon átlagában, ezért vásárláskor ezt érdemes nézni. A legjobb hűtőközeg az R290 propán, amely alig terheli a klímát, kiválóan szállítja a hőt, és még a régi radiátorokhoz szükséges forró vizet is megadja, ráadásul biztonságos, mert kint kering, zárt körben. A végeredmény pedig a számládon látszik: kevesebb fizetnivaló és melegebb otthon.

Kíváncsi vagy, neked mennyit hozna?

A nagyságrend tehát világos, a pontos szám viszont a te otthonodon múlik.

Kérj ingyenes felmérést: egy szakember megnézi a házad, megmondja, melyik gép a legjobb neked, és megmutatja, mennyit spórolnál évente, pontos számmal, kifejezetten a te otthonodra szabva. A felmérés semmibe nem kerül, a végén viszont biztosan tudni fogod, megéri-e a váltás. Foglald le az ingyenes felmérést még ma.